Szokatlanul feszült és gyors események zajlottak le a magyar közmédiában: az elmúlt napokban olyan belső konfliktus került felszínre, amelyet sokan már rendszerszintű fordulat előjeleként értelmeznek.
A történet középpontjában a Magyar Távirati Iroda dolgozóinak fellépése áll, akik nyílt levélben követelték a működés alapjainak újragondolását.
„Parasztlázadás” – így nevezték saját akciójukat
A belső körlevél, amelyet több mint 90 munkatárs írt alá, szokatlanul éles hangvételt ütött meg. A dolgozók maguk „parasztlázadásként” hivatkoztak a kezdeményezésre, amelyet a közmédia vezetőinek címeztek:
Altorjai Anita
Papp Dániel
A levél legfontosabb követelései:
a független, szakmai alapú hírszolgáltatás visszaállítása,
a szerkesztőségi autonómia helyreállítása,
valamint Németh Zsolt felügyeleti jogkörének megszüntetése.
A vezetés válasza: türelem és jogszabályok
A reakció gyorsan megérkezett. Altorjai Anita válaszlevelében:
a jogszabályi keretekre hivatkozott,
és arra kérte a dolgozókat, hogy az új Országgyűlés megalakulásáig legyenek türelemmel.
A levélben arra is utalt, hogy:
a közeljövőben új médiatörvény készülhet,
amely alapjaiban alakíthatja át a közmédia működését.
A hangnem visszafogott volt, de sokak szerint nem adott érdemi választ a konkrét kritikákra.
A dolgozók visszavágtak: „ez most is törvénysértő”
A történet itt nem ért véget. Egyes újságírók nyíltan reagáltak a vezetői válaszra, és kemény kérdéseket tettek fel:
Hol engedi a törvény, hogy kész anyagokat indoklás nélkül töröljenek?
Miért késleltetik a híreket „egyeztetés” címén?
Hogyan kerülhetnek szervezetek – például nemzetközi NGO-k – tiltólistára?
A kritikus hangok szerint:
nem új törvény kell, hanem a jelenlegi szabályok betartása.
Ez már nem egyszerű belső vita, hanem nyílt szakmai konfliktus.
Állománygyűlés, vita, majd szabadság
A feszültség az állománygyűlésen is érezhető volt a Kunigunda utcai központban:
a hírigazgató szerint „minden megy tovább”,
ugyanakkor felvetette, hogy aki akar, szabadságra mehet.
Információk szerint többen éltek is ezzel a lehetőséggel, ami tovább erősíti azt az érzetet, hogy:
nemcsak véleménykülönbség, hanem bizalmi válság alakult ki.
Cenzúra-vádak is előkerültek
A konfliktus egyik legérzékenyebb pontja a szerkesztési gyakorlat:
egy konkrét esetben állítólag egy politikai interjúból neveket töröltek,
más beszámolók szerint rendszeres volt a tartalmi beavatkozás.
Ezek az állítások egyelőre nem függetlenül igazoltak, de a belső tiltakozás egyik fő mozgatórugóját jelentik.
Egy korszak vége a médiában is?
A háttérben egyértelműen ott húzódik a politikai változás:
a választások után új kormány alakul,
új médiapolitika körvonalazódik,
és a közmédia szerepe ismét reflektorfénybe került.
A mostani események alapján úgy tűnik:
a változás nem felülről indult el – hanem belülről robbant ki.
Mi következik?
A következő hetek döntőek lesznek:
marad-e a jelenlegi működés,
vagy valóban átalakul a közmédia rendszere
és visszatér-e a szerkesztőségi autonómia
Egy biztos:
a közmédia falai mögött olyan folyamat indult el, amely hosszú idő után először került nyilvánosan is a felszínre.
