November 21-én lesz két éve, hogy elhunyt Stadler József, a juhászból lett milliárdos vállalkozó, aki életével és munkásságával mély nyomot hagyott Magyarország történetében. Hatvanhat éves korában súlyos agyvérzést kapott, amely végzetesnek bizonyult, és amely véget vetett egy rendkívül mozgalmas, gyakran ellentmondásokkal teli életnek.
Stadler József neve szinte egyet jelentett a rendszerváltás utáni Magyarország ikonikus figurájával. Egy kis faluból, Akasztóról indult, ahol gyerekkorát a tanyavilág és a juhok között töltötte. Már fiatalon kitűnt szorgalmával, leleményességével és azzal, hogy nem rettent meg a nehézségektől. A rendszerváltás idején, amikor Magyarország gazdasági és politikai átalakuláson ment keresztül, Stadler felismerte az új lehetőségeket. A földek, mezőgazdasági területek, ipari üzemek privatizációja és a kereskedelmi lehetőségek lehetővé tették számára, hogy kis vállalkozásaiból nagy birodalmat építsen.
A juhászból lett milliárdos nemcsak üzletember volt, hanem erős karakter, akinek akaratereje és kitartása legendás volt. Akasztó lakóinak sokszor mondta, hogy a sikerhez nem elég a tehetség, hanem bátorság, kockázatvállalás és egy erős hit kell az emberben. E hit és kitartás vezette őt, amikor elképzelései szerint a saját falujában stadiont épített. A helyiek számára ez nem csupán egy sportlétesítmény volt, hanem egy szimbólum: Stadler személyében Akasztó is „nagyot álmodhatott”.
Élete során Stadler nem került el konfliktusokat az igazságszolgáltatással. Többször is bíróság elé kellett állnia, többször ült börtönben, és gyakran került a sajtó figyelmének középpontjába. A média és a közvélemény sokszor keményen kritizálta, de a barátai és közeli munkatársai szerint ő nem volt vétkes az ellene felhozott vádakban. Barátai évekig dolgoztak azon, hogy tisztára mossák nevét, bizonyítékokat gyűjtöttek és jogi úton próbálták helyreállítani a hírnevét.
„Dokumentumokkal és egy hosszú videó felvétellel tudjuk bizonyítani, hogy Józsi ártatlan volt. Az ügyvédnél hagytuk megőrzésre ezeket, hogy még véletlenül se tűnjenek el. A Stadler Alapítvány jelenleg a bíróság döntését várja, ugyanis szeretnénk visszakapni a stadiont is. Ha a jó Isten is úgy akarja, Józsi halálának 2. évfordulójára már a stadionban fogunk megemlékezni” – mondta György, aki Stadler József egyik leghűségesebb barátja volt, és aki szerint Akasztó szegényebb lett barátja nélkül.
A stadion, amelyet Stadler épített, nem csupán beton és fém volt, hanem az ő álmai és küzdelmei megtestesítője. A faluban élők ma is emlékeznek rá: a sportpálya, a lelátók, a pálya körüli infrastruktúra mind-mind az ő ambícióját és szeretetét tükrözték a közösség iránt. A stadion elvesztése fájdalmas csapás volt mindazok számára, akik közel álltak Stadlerhez.
Barátai és családtagjai különös figyelemmel ápolják emlékét. „Mindig van virág a sírján. A környező településekről is érkeznek emberek, hogy kilátogassanak hozzá a temetőbe” – mondta György. Az emlékezés nem csupán a gyász része, hanem annak a tiszteletadása is, amit Stadler személyisége és életműve kiváltott. Az emberek sokszor mesélnek történeteket azokról az időkről, amikor Stadler még aktívan dolgozott, üzletelt, és személyesen segített a helyi közösségen.
Életének utolsó éveiben Stadler József folyamatosan küzdött az igazságtalanság érzésével. Bár anyagi sikereket ért el, és az ország egyik legismertebb vállalkozója lett, személyes tragédiák is érték. Halála előtt elvesztette a stadiont, amelyet oly sokáig ápolt, és amely szimbolikus jelentőséggel bírt számára és a közösség számára egyaránt.
Az egyik legutolsó interjújában, amely a tv2.hu Mokka című műsorában jelent meg 2016. február 9-én, így nyilatkozott: „Áldozat voltam.” E rövid, de mély mondat mindent elmondott arról az emberről, aki egész életében küzdött, álmodott, vállalt és nem mindig találta meg a békét az igazságszolgáltatás világában. Az interjúban beszélt azokról a pillanatokról is, amikor úgy érezte, hogy minden ellene irányul, és amikor a barátai és közeli munkatársai támogatása nélkül talán nem tudta volna elviselni az igazságtalanság súlyát.
Stadler József élete története egyben a rendszerváltás utáni Magyarország történetének is része. Az ország átalakulása során olyan figurák tűntek fel, akik a régi világ kötöttségei és az új lehetőségek között próbáltak lavírozni. Stadler olyan volt, aki bátran, néha vakmerően vállalta a kockázatot, és aki nem félt szembenézni a nehézségekkel. Bár gyakran kritikát kapott és ellenségei is akadtak, számos ember számára ő a siker és az ambíció szimbóluma maradt.
Most, két évvel halála után, barátai és az alapítvány munkatársai folytatják a küzdelmet a neve tisztaságáért, a stadion visszaszerzéséért és a közösség emlékezetének megőrzéséért. Az emlékév és a temetés körüli megemlékezések során a helyiek újra és újra beszélnek róla, gyerekek és felnőttek egyaránt hallják a történeteket arról, hogy a juhászból lett vállalkozó hogyan vált ikonikus figurává, és milyen mély nyomot hagyott maga után Akasztón és azon túl.
Stadler élete és munkássága azt is megmutatta, hogy az ambíció és a kitartás néha a társadalommal való összetűzéssel jár. Az ő története arra emlékeztet, hogy a gazdasági sikerek és az emberi nagyság nem mindig járnak kéz a kézben, és hogy a jogi és társadalmi kihívások a legnagyobb erőfeszítések mellett is váratlan akadályokat gördíthetnek az ember elé.
Az alapítvány és barátai azonban abban bíznak, hogy a közeljövőben sikerül visszaállítani a stadiont, és méltó módon megemlékezni Stadler József életéről és munkásságáról. A november 21-i évforduló így nemcsak a gyászról szól majd, hanem az emlékezésről, a tiszteletadásról és a barátság, valamint a közösség összetartásának fontosságáról is.
