Úgy tűnik, még a George Soros által támogatott, globalista civil szervezetek hálózatában is egyre többen aggodalmukat fejezik ki a Magyar-kormány által tervezett alkotmánymódosítások gyorsasága és azok demokratikus működésre gyakorolt hatása miatt. Ezúttal az Egyesült Államokban működő Human Rights Watch (HRW) fogalmazott meg súlyos kritikákat azokkal a tervekkel kapcsolatban, amelyek az Alaptörvény módosításával tennék lehetővé a köztársasági elnök, valamint több ellenzéki országgyűlési képviselő megbízatásának megszüntetését.
A nemzetközi emberi jogi szervezet szerint a tervezett 17. alkotmánymódosítás veszélyeztetheti a jogállamiság helyreállítását. A Human Rights Watch – amelyet a cikk az Open Society Foundations hálózatához közel álló szervezetként említ – június 25-én kiadott közleményében bírálta Péter Magyar kormányának javaslatát. A szervezet szerint a 17. alkotmánymódosítás „aláássa a jogállamiságot”.
A HRW rámutatott arra is, hogy a TISZA-kormány mindössze öt napot biztosított a társadalmi és civil egyeztetésre, ezt követően pedig a parlament kétharmados többsége várhatóan elfogadja a módosítást.
A tervezet többek között a következő változásokat tartalmazza:
- Tamás Sulyok köztársasági elnök megbízatásának azonnali megszüntetése.
- A 70 éves kötelező nyugdíjkorhatár bevezetése az Alkotmánybíróság bírái számára, amelynek következtében Péter Polt, az Alkotmánybíróság elnöke is távozna tisztségéből.
- Az országgyűlési képviselők mandátumának legfeljebb 12 évre történő korlátozása.
A Human Rights Watch szerint az Alaptörvény jelenleg is tartalmaz megfelelő eljárást a köztársasági elnök felmentésére. Álláspontjuk szerint a kormány ezt az eljárást megkerülve egyszerű alkotmánymódosítással kívánja elérni célját.
A szervezet szerint ez emlékeztet a Fidesz 2011-es igazságügyi reformjára, amikor a bírák kötelező nyugdíjkorhatárát 62 évre csökkentették. A HRW hangsúlyozta, hogy az Európai Unió Bírósága korábban már kimondta: az ilyen intézkedések sértik az uniós jogot. Emellett a mostani javaslat sem biztosít megfelelő átmeneti szabályokat és tisztességes eljárást, ami szerintük szintén sérti a jogállamiság alapelveit.
Nem ez az első alkalom, hogy egy ismert emberi jogi szervezet bírálja a TISZA-kormány alkotmánymódosítási terveit. Néhány nappal korábban a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is élesen kritizálta a parlamenti képviselők mandátumának 12 évben történő maximálását. A szervezet szerint ez alapvetően érinti a képviseleti demokrácia működését, a választók szabad döntését és a politikai verseny feltételeit, ezért egy ilyen horderejű kérdésről nem lehet érdemi társadalmi vitát lefolytatni mindössze öt nap alatt.
Az Amnesty International szintén kifogásolta a javaslatot. Közleményében úgy fogalmazott, hogy a jogállamisággal összeegyeztethetetlen, ha egy kormány személyre szabott alkotmánymódosításokkal vagy felgyorsított eljárásokkal mozdít el közjogi tisztségviselőket.
A cikk szerint az Európai Unió intézményei egyelőre nem fogalmaztak meg nyilvános kritikát a tervezett alkotmánymódosításokkal kapcsolatban. A szerző úgy véli, hogy az Európai Bizottság hallgatása különösen figyelemre méltó, mivel korábban jelezte készségét a Magyarországnak visszatartott uniós források egy részének felszabadítására. A cikk szerzője szerint, amennyiben a kialakuló alkotmányos vita tovább mélyül, az uniós intézmények passzivitása is egyre nagyobb figyelmet kaphat.
